2014. július 23., szerda

elmélkedés

Mi lesz az emberrel ha elveszít valamit vagy valakit aki fontos neki... tovább tud lépni vagy marad magányos? Ha elveszik tőle azt az egy biztos pontot aki-ami a világot és benne a megnyugvást jelentette, mit tesz akkor ha már számára reménytelennek tűnnek azok a dolgok amik eddig mindennaposak voltak? Akkor ha már a reggeli mosoly felfestése is komoly gonddal és erőfeszítéssel jár, amikor már maga a gondolat is fájdalommal tölti el hogy folytatni kell azt az életet amit eddig élt de már nélküle... Amikor annyira reménytelennek ítéli a helyzetet, hogy inkább feladni szeretné véget vetni mindennek és egyszer és mindenkorra megszüntetni azt az űrt ami benne keletkezett. Persze először próbálkozik és mindent megtesz azért hogy a látszólagos "minden rendben" helyzetet kihozza magából miközben belül csak egyre növekszik az az űr amit lassan nem tud majd pótolni sem elnyomni. Eléri azt a helyzetet amikor már nem segítenek a barátok sem akik minden nap körülveszik és segíteni próbálnak és a mindennapos kérdésre mely így hangzik: minden rendben? csak az a válasz érkezik hogy persze minden rendben. Persze ez nem igaz és talán soha nem is lesz minden ugyanolyan és talán soha nem is talál majd senkit aki kicsit is tudja pótolni azt amit akkor elveszített. Vagy éli az életét a magában keletkezett űrrel vagy sajnos vannak akik a gyorsabb utat választják és az öngyilkosságba menekülnek. Az élet sajnos megy tovább ha akarod ha nem függetlenül attól hogy feladod vagy sem. Nem lesz se jobb se könnyebb maximum a gyors kiúttal másoknak okozod ugyanazt a csalódást és ugyanazt az űrt amit nem tudtál feldolgozni és neked köszönhetően ők is átélik azt amit te is és amit magadtól talán sose akartál volna senkinek mert te már tudod vagy tudtad hogy milyen érzés az amikor az eddig biztosnak hitt világod az eddig felépített életed egy perc alatt hullik porba és semmisül meg egy pillanat alatt és minden amit eddig hittél és tudni véltél vagy amit tapasztaltál immár semmit nem ér semmit nem számít mert csak te vagy és az a sötét üresség ami hirtelen rád zuhant amiből csak te magad mászhatsz ki de ha nem fogadod el a körülötted lévők segítségét akkor magadra maradsz örökre bármennyi időt is jelent az neked. ;'(

Nyugodj békében remélem odaát megtalálod azt a nyugalmat amit itt nem tudtál :(

1992. 03. 12. - 2009. 07. 23.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése